Az idén június 29-én elfogadott és jövő év elején hatályba lépő vagyonadótörvény egy merőben új közteherviselési formát vezet be Magyarországon. Az Országgyűlés által már elfogadott jogszabályt jelenleg is számos kétség és vita övezi, ami a napi politikai témába kerülésének köszönhetően várhatóan a jövőben sem fog csitulni.
Mi után kell vagyonadót fizetni?
A legfontosabb és egyben a legnagyobb port kavaró tétel a lakóingatlanok után fizetendő adó. Ezenkívül még a nagy teljesítményű (170 LE-tól) személyautók, valamint a vízi- és a légi járművek után kell jövőre adózni.
A lakások döntő többségének a jövő évi szabályozás értékhatár alapján ad mentességet. Nem kell ugyanis vagyonadót fizetni a 30 millió forint forgalmi érték alatti lakások után, amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen abban az ingatlanban él. További egy darab 15 millió forint forgalmi érték alatti ingatlanra jár az adómentesség, az adóalanynak áll jogában eldönteni, hogy melyik ingatlanjára, amennyiben több is van a nevén
Az APEH segít :) !
Mivel a kormányrendeletben szabályozott vagyonadó-kalkulátor a számított érték megállapításához is szükséges adatokat kéri be az adózótól, ezért a Portfolio azzal a kérdéssel kereste meg az adóhivatalt, hogy milyen egyéb adatokkal fog dolgozni az APEH-kalkulátor, ami a kalkulátor által adott értéket megkülönböztetné a sima számított értéktől. A kérdésre végül a Pénzügyminisztérium illetékesei adtak választ: a "...kalkulátor az állami adóhatóság illetékezési gyakorlata során keletkezett forgalmi érték-adatbázist is alapul veszi. Ez azt jelenti, hogy a kalkulátor a piaci értéket legjobban közelítő eredményt ad. " - hangzik a PM válasza.
Kalkulátor: Az ingatlana számított értékének meghatározása.
Öt százalék felett az infláció
2009 novemberében az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalék volt, 2008. novemberhez viszonyítva 5,2 százalék-os volt a növekedés. Idén, az első tizenegy hónapban, átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Egy hónap alatt – 2009. októberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal emelkedtek.
Növekedett az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) (7,5 százalék), a csokoládé, kakaó (2,6 százalék) és a tojás (1,2 százalék) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető a sertéshús (3,3 százalék), a sajt (2,4 százalék) és a cukor (1,2 százalék) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,3 százalék-kal csökkentek.
A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek árai emelkedtek (1,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,9 százalékkal nőtt. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben drágultak a szeszes italok, dohányáruk is (0,5 százalék). A ruházkodási cikkek körében kis mértékű áremelkedés (0,2 százalék) következett be. A szolgáltatások árai nem változtak az előző hónaphoz képest.
A tartós fogyasztási cikkek (0,3 százalék) és a háztartási energia (1,5 százalék) esetében árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a távfűtés ára 2,8 százalék-kal, a vezetékes gázé 4,5 százalék-kal csökkent.
Jövő év júniusától egy ember egy évben csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig.
Az erről szóló, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító indítványt az Országgyűlés a kormány ellenében fogadta el hétfőn. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő héten lesz.
Az elfogadott indítvány szerint a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.
Egy másik, a kormány által nem támogatott, de elfogadott SZDSZ-es javaslat pedig jelentősen lecsökkenti a bankkártyás fizetések tranzakciós díjait. A kiskereskedő által a pénzintézetnek fizetett díj a jelenlegi egy százalékról az indítvány szerint 0,3 százalékra csökken.
Az MTI úgy tudja, ez nem a végleges formája a tranzakciós díjra vonatkozó szabályozásnak, azt az MSZP a zárószavazás előtt még módosító indítvánnyal "tovább csiszolja".